Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Világ csodái

                                        

           

 

Első időgép:

Az első fizikai elméletre alapuló időgépet Willem Jacob van Stockum vettette fel 1935-ben. Ha egy végtelen hosszú hengert legalább fél fénysebességgel forgatunk a hossztengelye körül, és valami ezt a hengert valamilyen irányban megkerüli, akkor bizonyos pályákon visszajut a múltba. Jelenleg nem tudunk építeni sem végtelen hosszú hengert, sem olyan hengert, ami kibírná ezt a sebességet. A hengert esetleg kiválthatja például egy fekete lyuk forgó gyűrűje – lényeg, hogy végtelen legyen a tér görbülete. Annak megkerülésével elméletben visszajuthatunk a múltba.     

                   vortex3.jpg   

 

Dínók korszaka

 

ido20.jpg

 

                                           ===========

                                           ===========

 

       104054-dinoszaurusz-d0000327165f8f0353bf7.jpg

Dinók

Állítólag a dínók úgy pusztultak el,hogy egy meteorit csapódott a földbe.Lávák és vulkánok törtek ki,és így egy ideig üres lett a bolygónk.Egyesek szerint évezredekkel később elkezdett kialakulni a föld.Először csak növények voltak majd később halak,aztán állatok is lettek.Mások úgy gondolják(a katolikusok),hogy Isten teremtette meg a földet,és ezeket az állatokat.6 napba telt neki(Istennek).De most beszéljünk inkább a dínókról. Vannak óriási dínók köztük egyesek több, mint 10 méter magasak, vannak egészen kicsi baby-dínók, vannak félelmetes ragadozók,vannak szelíd, növényevő fajták és vannak repülő dínók is.

::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::

Egyiptom

 

egyiptom-maraton-national-geographic.jpg

 

Az ókori Egyiptom művészetének jellemző vonásai 

Az ókori Egyiptom művészetét szigorú szabályok foglalták rendszerbe. Az építészetben matematikai ismereteiket használták fel arra, hogy szimbolikus mondanivalót fejezzenek ki, a képzőművészetekben a frontalitás és a legnagyobb felületek törvényét alkalmazták. Mindezeket nagy tudatossággal alkalmazták. Szigorú szabályok kötötték az ikonográfiát. A művészeknek sok szabályt kellett megtanulniuk, nem kívánták tőlük, hogy újat alkossanak, sőt, valószínűleg azt a művészt becsülték a legtöbbre, akinek munkái legjobban hasonlítottak a régi alkotásokhoz. Ebből a felfogásból adódott, hogy 3000 év alatt alig változott művészetük. A témákat megváltoztathatták, de az előadás módja, karaktere lényegileg azonos maradt. Ennek alapján lehet ókori egyiptomi stílusról beszélni, bár a stílus sohasem egységes (pl. Amarna-stílus).

 

A művészet feladata 

Az egyiptomi felfogás középpontjában a vallás volt, a művészetnek elsősorban a halotti kultuszt kellett szolgálnia. Úgy képzelték, a sírkamrákba helyezett szobrok a másvilágon az elhunyt helyett dolgoznak. Az alkotások is leginkább sírokból kerültek elő: festmények a sírkamra falán, a halott szarkofágján, a halottat a túlvilágon szolgáló szobrok és a neki odahelyezett edények, bútorok, a vele együtt eltemetett ékszerek.

 

1. Archaikus kor

Az i. e. 4. évezred vége és az első harmada, az I. és a II. dinasztia uralkodásának ideje. az I. dinasztiát alapító legendás fáraó, 
Ménész egyesítette a két királyságot.

 

2. Óbirodalom kora

Az i. e. 3. évezred következő öt évszázada (2700-2200) a III-IV. dinasztia uralkodásának időszaka. Ezen belül a IV.dinasztia időszaka a legjelentősebb. Az akkor uralkodó nagy fáraók, Kheopsz, Kheprén és Mükeriosz alatt élte át Egyiptom a hatalom kiteljesedésének, s ezzel együtt az építészet és a művészetek fellendülésének első fénykorát. A kormányzás és a kultúra központja ekkor Memphisz, a főváros.
Az V. dinasztia idején megindult a hanyatlás lassú folyamata, mely az évezred végén a bomláshoz vezetett. Az átmeneti kor súlyos válsága után következett a középbirodalom kora.
Fontosabb építészeti emlékek: a szakkari és a gizehi piramisegyüttesek.

 

3. Középbirodalom kora

Az újraegyesítéssel kezdődik, s az i. e. 2. évezred első negyedét átkarolva a XI. dinasztia trónra lépésétől a XII. dinasztia bukásáig tartott. Ekkor az ország déli részén Théba a Főváros. A középbirodalmat egy Kisázsia felől lehúzódó lovas nomád nép, a hikszoszok döntik meg, akik több, mint két évszázadon át az uralmuk alatt tartják Egyiptomot. 
Fontosabb építészeti emlékek: a beni-hasszáni sziklasírok s Kahun városának maradványai.

 

4. Újbirodalom kora

Az idegen hódítók kiűzése után az i. e. 2. évezred második fele, a XVIII-XX. dinasztia uralkodása. Egyiptom ekkor éri el legnagyobb területi kiterjedését, s a hatalma csúcsán álló birodalomban a művészet is újból felvirágzik. A XX. dinasztia utolsó fáraói azonban a társadalmi ellentétek kiéleződése , a felkelésekben kirobbanó feszültség azonban erősen gyengíti a birodalmat.
Fontosabb építészeti emlékek: terasztemplom Deir el-Bahariban, a luxori Amon templom, a karnaki Amon templom, a thébai Ramasszeum s Abu Szimbelben II. Ramszesz sziklatemploma.

 

 

5. Késői birodalom kora

Az i.e. 1. évezred a szétbomláshoz vezető belső harcok s a részleges egyesítésért vívott küzdelmek szünni nem akaró sorozata. Az erejét vesztett birodalom a hódítók martaléka lett. Az i. e. VII. század közepén az asszírok foglalták el, majd száz évvel később a perzsák, i. e. 332-ben pedig Nagy Sándor hellenisztikus birodalmába olvad bele. Ekkor következik a Ptolemaiosz-kor, (mely az uralkodó családról kapta nevét), ami lezárja Egyiptom önálló történelmi évezredeit, majd i.e. 30-tól római provincia lesz. Fontosabb építészeti emlékek: edfui Hórusz templom.

:::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::

Róma

 

Hát.. ide érkeztünk Rómába, a Colosseumhoz. Nagyon szép, belülről, van egy hatalmas udvar, ott lehet játszani. 

colosseum.jpg

A Colosseum az ókori Róma hatalmas amfiteátruma, ma pedig nevezetes látványossága a városnak; 2010 júliusától már a föld alatti része is bejárható.

A Colosseum Róma egyik jelképe, a Szent Péter Székesegyház, a Pantheon, a Trevi-kút, a Spanyol lépcső és II. Viktor Emánuel emlékműve mellett a képeslapokon legtöbbet látott monumentális építmény. Valahányszor az ember kiszáll a Colosseo metróállomásnál, újra és újra kényszert érez arra, hogy körbejárja, megcsodálja, bemenjen és ámuldozzon a csodálatos építmény láttán.

Amíg a Colosseum áll, állni fog Róma, ha elpusztul, elpusztul Róma és a világ is – írta az óriási építményről Beda Venerabilis angolszász egyházi író.

Az amfiteátrum római találmány. Lényege az elliptikus alaprajzú aréna, amelyet több emelet magasságban ülőhelysorok öveztek, ahonnan a nézők biztonságosan szemlélhették a látványosságokat. Az amphitheatrum szó utal az épülettípus eredetére, hiszen két, félkör alaprajzú görög színház „összeillesztése” eredményezi az ellipszis formát. 

    A modernkori centuriók és gladiátorok – sokszor kitéve az időjárás szeszélyének is – a Colosseum előtti téren gyülekeznek. Örömmel tesznek eleget – persze szabott árakon – a turisták kérésének, hogy velük együtt fényképezzék le őket. Mindenki jól jár, a turisták otthon büszkén mutatják a képeket, a centuriók és gladiátorok utódai pedig ebből élnek.
    A Colosseum körüli tér valószínűleg azon kevés helyek egyike, ahol az ókori Róma eredeti településszintje megtalálható. A kb. 2600 éves Rómában számos réteg ülepedett le az évszázadok során, évenként 7,5 mm réteg halmozódott fel, ez 8-15 m közötti vastag üledéket jelent.
    Azt tartják, hogy Rómában 300.000 macska él, ebből 120.000 az utcákon, de a Colosseum belsejében is legalább 200.

Történet

    Róma egyetlen korábbi, kőből épült amfiteátrumát Statilius Taurus építtette i.e. 29-ben. Caligula (i.sz. 12–41) hozzákezdett a saját amfiteátruma felépíttetéséhez, azonban halála után Claudius (i.sz. 10–54) leállíttatta a munkálatokat. Nero császár a Campus Martis területén saját amfiteátrumot emeltetett, a történészek szerint csodálatosan szép építmény volt, amelyet az i.sz. 64-es nagy tűzvész elpusztított.
    Vespasianus császár a római polgárok megbékítése érdekében politikai gesztusokat tett, visszaadta a Nero idején a városközpontban lefoglalt földterületeket, és az új Colosseum azon a helyen épült, ahol korábban a Nero palota parkjában egy hatalmas mesterséges tó állt. Az építkezést 72-ben kezdték el, és Vespasianus fia, Titus avatta fel 80-ban. Építése kevesebb, mint 10 évig tartott, ez egy fantasztikus teljesítmény volt, ha összevetjük azzal, hogy a II. Viktor Emánuel király nevét viselő emlékművet – modern technikai eszközök segítségével – 40 évig építették.
    A régészek szerint az építkezést négy különböző vállalkozó kezdte párhuzamosan, mert az egyes részek között árnyalatnyi különbséget lehet felfedezni. A Colosseum megnyitása alkalmával 100 napos ünnepséget rendeztek. A megnyitó napján többezer vadállatot öltek meg.
    A Colosseumot több mint négy és fél évszázadon keresztül használták, 81–82-ben Titus testvére, Domitianus fejezte be az építkezést. Az 1. század végén Nerva és Traianus végeztetett rajta módosításokat, Antonius Pius (138–161) helyreállító munkálatokat rendelt el. 217-ben és 254-ben villámcsapások gyújtották fel a Colosseumot. Az utolsó gladiátor viadalt 404-ben rendezték, amikor is Theodosius megszüntette a szervezésüket. 443-ban és 477-ben ismét földrengések rongálták meg az építményt. Az 508-as földrengés idején összeomlott a küzdőtér. A cirkuszi játékok rendezése hatalmas összegeket emésztett fel, már senki sem akarta és tudta viselni a költségeit. Az utolsó colosseumi vadászatot 523-ban rendezték meg.
    Ezután évszadokon keresztül elhagyatott volt. A középkorban házakat és templomokat építettek a belsejében, de erődként is szolgált. 1231-es földrengés idején az épület egy része is összeomlott. 1244-ben IV. Innocent pápa deklarálta, hogy a Colosseum az egyház tulajdonát képezi. A 14. században az Orsini és a Colonna család engedélyt kapott a Colosseumból építőanyag elhordására. Az 1451–1452-es években 2522 szekérnyi anyagot szállítottak el, többek között a Vatikán és Róma falainak építéséhez.1 A reneszánsz alatt a pusztulása felgyorsult, építőanyaga volt templomoknak és palotáknak. 1490-től kezdve passiójátékokat tartottak benne. Az 1703-as földrengés lerombolta a Colosseum keleti részét. A küzdőtér első régészeti feltáró munkálatai Carlo Lucangeli2 vezetésével 1790–1812 között kezdődtek. VII. Pius pápa 1805–1820 között felépíttette a külső téglafalat. 1828–1852 között Giuseppe Valadier3 restaurálta az észak-nyugati boltíveket. 1938–1939-ben a teljes terület és a földalatti folyosórendszer feltárása kezdődött meg. 1992–1999 között nagy helyreállító munkálatok folytak, amelyet egy magánbank finanszírozott.
    A Colosseum kegyetlen látványosságok színhelye volt, gladiátorok viadalát, állatküzdelmeket – a vadállatokat messze földről szállították Rómába –, és hajócsatákat is láthattak a nézők. A birodalom teljes területéről szállították az elefántokat, a medvéket, az ökröket, az oroszlánokat és a tigriseket. A tengeri csaták során a híres ütközeteket elevenítették fel, pl. a szalamiszi csatát, vagy a korinthoszi flotta megsemmisítését. Ekkor az arénát vízzel árasztották el, ezek a játékok rendkívül költségesek voltak, mert kormányozható, az eredetivel megegyező hajómodelleket kellett megépíteni.

 

Építették: 1980-ban

bejárata: 80 ajtó

lakosság: 50-55 ezer ember

magassága: 48,5 m magas

szlessége(körbe): 188m hosszú, 156m széles 

készült: mészkőből, tufából és téglából

:::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::

Horvátország

 

20070424korfu2.jpg

Egyszerűen gyönyörű hely!!! Az ország a Balkán-félsziget északnyugati részén fekszik. ÉszaknyugatrólSzlovénia, északról Magyarország, keletről Szerbia, valamint Bosznia-Hercegovina, délkeleten pedig egy rövid szakaszon Montenegró határolja. Délnyugaton az Adriai-tenger alkotja természetes határát. A hosszú tengerpart az ország különlegessége. Szlovéniával vitában áll a tengeri határait illetően.Az ország éghajlata a belső vidékeken mérsékelt kontinentális, száraz és forró nyár, hideg, csapadékos tél jellemzi. A hegyekben jellegzetesenhegyvidéki klíma uralkodik hűvös nyárral és hóban gazdag, hideg téllel. A tengerpartokon mediterrán az éghajlat: forró és száraz nyár, enyhe és csapadékos a tél a partvidéken. Az átlaghőmérséklet Horvátországban januárban -5–10 °C, augusztusban 13–26 °C körül alakul. Az ország tengeri felségvizeinek felszíne: 31067 km².Folyóit tekintve az ország északi része vizekben gazdag: a Dráva-Száva-vidéken a Duna (188 km), aDráva, és a Száva (562 km) jelentős. A hegyvidékekről a Kulpa, a Mura és a Neretva folyók gyűjtik össze a kisebb patakok vizeit. A tengerparton csak kevés és többnyire kisebb folyó található, mint aMirna, a Krka, a Zrmanja és a Cetina. Természetvédelmi területekben igen gazdag ország: nyolc nemzeti parkja, tíz természeti parkja, két szigorúan védett rezervátuma, hetvennégy különlegesen védett rezervátuma, nyolcvan természeti emlékhelye, harminckét védett tájegysége, harminchat parkerdeje van.Az államfő a köztársasági elnök (Predsjednik), akit 5 évre választanak. Ő a hadsereg parancsnoka, az ő hatáskörébe tartozik kijelölni a miniszterelnököt, és egy kevés befolyása van a külügyekre is.

 

A horvát parlament, a szábor egykamarás törvényhozó szerv 160 fővel, amelynek tagjait 4 évente népszavazással választják. Ülésszakot január 15. és július 15. között, valamint szeptember 15-től december 15-ig tartanak.

A horvát kormány (Vlada RH) vezetője a miniszterelnök, 2 miniszterelnök-helyettessel és 14 miniszterrel dolgozik, mindegyik saját tárcával rendelkezik.

Horvátországban háromtáblás bírósági rendszer van: Legfelsőbb Bíróság, Megyei Bíróság, és Községi Bíróság. Az alkotmánnyal kapcsolatos ügyekben az Alkotmánybíróság dönt. nagyon jó helyek vannak itt, ennyi összefoglaló elég is! 

 

terület hossza: 56 542 km² 

 

fővárosa: Zágráb

köztársaságelnök: Ivo Josipović

miniszterelnök: Jadranka Kosor

függetlenség: 1991

beszélt nyelvek: olasz, magyar, német

:::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::

Eiffel torony

 

 

 

 

 

01-parizs-eiffel-torony.jpg

 

Az Eiffel-torony (ejtsd: ejfel-torony; franciául La Tour Eiffel, ejtsd /lá tuʀ ɛfɛl/Párizsegyik jelképe, amely tervezőjéről, Gustave Eiffel mérnökről kapta a nevét. Az 1889. évivilágkiállításra készült, az eredeti tervek szerint a kiállítás után lebontották volna. A torony összmagassága 322 m, ebből maga a torony 300 m, rászerelve 22 m-re magasodik egy tévé-adóantenna.Első emelete 58, második emelete 116, a harmadik 276 m magasban van.

Négyzetalapú, 1,6 ha alapterületű, 10 100 tonna tömegű, 12 000 acéldarabból, csavarozással állították össze, átmeneti jelleggel. Évente kb. 10 tonna festék kell felülete karbantartásához.

A legmagasabb épület volt a világon a New York-i Chrysler Building 1930-as felépítéséig (319 m).

 

Az 1880-as évek végére a világ számos építészét hajtotta a becsvágy, hogy egy monumentális, „ezer lábnál magasabb”tornyot építsenek, azonban számtalan technikai problémábaütköztek. (például 1885-ben nagy nehézségek árán sikerült kőművesekkel felhúzatni a 169 méteres obeliszketWashingtonban, a Chrysler Building pedig csak homályos terv volt még; 1874-ben Clarke és Reeves egy több, mint 914 méteres tornyot szándékozott építeni Philadelphiában, ami sosem valósult meg. Franciaországban Bourdais és Sébillotgondolkodott egy 300 méter magas, hagyományos módon, kőművesekkel felrakatott torony építésén, ami a kortechnológiai ismeretei szerint kivitelezhetetlennek tűnt.)

Történet

 

sedani vereség és Elzász-Lotaringia elvesztése után az újjászületett, de még gyengefrancia köztársaságnak az 1789. évi forradalom 100. évfordulóján valami nagyszabású, dicsőítő emlékműre volt szüksége. Jules Ferry kormánya 1878-ban kezdett megszervezni egy nagy világkiállítást, melynek a megnyitását 1889május 5-ére rögzítette.

Amikor a világkiállítás tervét 1883-ban véglegesítették, az Eiffel & Cie két mérnöke, Émile Nouguier és Maurice Koechlin épp egy fémtorony ötletével állt elő. Elképzelésüket 1884.június 6-áig formába is öntötték Stephen Sauvestre építész együttműködésével, aki finomította és díszítette az építményt. E díszek egyikeként 72 tudós – a svájci Breguet és a születése szerint olasz Lagrange kivételével valamennyi francia – családnevét örökítették meg rajta tudományos eredményeik elismerésének jeleként. E nevek arany betűkkel állnak az első emelet peremén. Lásd még: Az Eiffel-tornyon megörökített nevek listája

Végül is a tervet egyhangú döntéssel 1886május 1-jén elfogadták, ami lehetővé tette Eiffel számára, hogy1887január 8-án szerződést kössön a kormánnyal. Ez az okirat tartalmazta az építmény finanszírozását és Szajna-parti, a Iéna-híd tengelyében való elhelyezést. Eiffel munkamániás, köztiszteletben álló ember (Bordeaux-ban a vízbe vetette magát, hogy megmentsen egy fuldokló munkást), olyan, aki gyorsan hasznosította az új és egyszerű ötleteket, végül pedig – de nem utolsósorban – zsebből megelőlegezte a 8,5 millió arany frankra becsült költségek 80%-át. A hatóságok 1890január 1-jétől számított 20 évre engedték át részére a hasznosítás jogát, amely a határidő leteltével került Párizs városához.

A kezdetekben visszafogott Gustave Eiffel magáévá tette kollégáinak ötletét, megvásárolva az 1884szeptember 18-án bejegyzett szabadalmat.

 

Számára most a torony „eladása” volt a legfőbb feladat. Először a fenti című tervvel Barcelona polgármesterét kereste meg, mivel ott nemsokkal később egy másik világkiállítást tartottak, de ő a tervet „kissé irreálisnak és főleg túlságosan költségesnek” ítélve, elutasította.

 

A vállalkozó megértette: ha el akarja kerülni az újabb kudarcot, a tervet hitelesebbé kell tennie mind a városatyák, mind pedig a közvélemény számára. Foggal-körömmel küzdött, óriási összegeket költve cikkekre, reklámokra és Public relations-re, elsősorbanÉdouard Lockroy kereskedelmi minisztert, a világkiállítás főszervezőjét akarta megnyerni.

Az építkezés 1887január 28-án kezdődött el. Hatalmas tölcséreket vájtak, majd szárítottak ki a Mars-mezőn, hogy a kőművesek hozzákezdhessenek az oszlopok alapozásához. Telepítették a négy, új rendszerű hidraulikus emelőt – gyakorlatilag a munka minden fázisában feltaláltak valamit. 

 

A torony építésének terve azonban heves ellenkezést is kiváltott. Már az első csákányvágást követően, 1887 januárjában megjelent a „művészek tiltakozása” az építmény ellen, amelyet jelentős személyiségek írtak alá:Charles GounodCharles GarnierVictorien SardouIfj. Alexandre DumasFrançois CoppéeSully PrudhommeLeconte de LisleGuy de MaupassantHuysmans… „Nem bízunk a nagy emberekben” – mondta erre állítólag Eiffel.

Az építmény hihetetlen sebességgel épült: havonta 12 méterrel lett magasabb. Az építkezésen csak az elemek összeszerelése folyt, azok mindegyike a Levallois-Perret-i üzemben készült, és onnan szállították a helyszínre. A munkálatokat éjjel-nappal ellenőriző vállalkozónak az építkezés munkásainak zajos sztrájkjávalis szembe kellett néznie, mivel a sajátságos körülmények között végzett munka bére nem tükrözte a vállalt veszély mértékét. Eiffel, akinek csak egy gondolat járt a fejében: határidőre elkészíteni a művet, elfogadta és megadta az annak idején túlzottan magasnak számító béreket. 1888július 14-én elérték a második emeletet,1889március 31-én pedig befejezték a harmadikat. Az „elképesztő technikai vakmerőség, kiemelkedően gyors végrehajtás” (26 hónap) lehetővé tette, hogy két év elteltével felavathassák.

A határidőt betartó Eiffel a Becsületrend lovagja lett. Május 15-én a tornyot megnyitották a nagyközönség előtt, amely el volt ragadtatva nemcsak a kilátástól, de az „ultragyors” és teljesen újszerű hidraulikus felvonóktól is. (Ezeket azonban tíz év elteltével ki kellett cserélni. Az új, 2. emeletig üzemelő, korszerű lifteket, amelyek az 1980-as évek végéig üzemeltek, a Five-Lille vállalat magyar származású építészmérnöke, Korda Dezső tervezte.) A világkiállítás hat hónapja alatt a torony 2 millió látogatót fogadott. Ahhoz képest, hogy előzőleg milyen polemizálás folyt róla, elsöprő sikert aratott. Mindez nem számított: az 1889-es év meghozza Eiffel számára a diadalt, és a megdicsőülést, mind mérnökként, mind pedig vállalkozóként. Az építmény első három szintje a nyilvánosság előtt is nyitva áll, mert az első emeleten remek éttermet rendeztek be a Világkiállítás alatt, ami ez az első számú vendéglőnek számított Párizsban. A második szintet - 116 méter magasságban - tudományos kísérletek színhelyének szánták, ám később a Le Figaro szerkesztősége foglalta el. A harmadik emeletről pedig csodálatos kilátás nyílik Párizsra.

 

 

 

:::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::

Big Ben

A palotában 1200 helyiség, és 3 kilométernyi folyosó található meg. A torony, egy három métervastagságú alapzaton pihen. Több mint 96 méter magas. Az óralap átmérője 7 méter. A toronyba 334 lépcsőfokot számláló csigalépcsővezet fel. Az óramutató hosszúsága 2,7 méter, a percmutató, hosszúsága, pedig 4,3 méter. 

0_0.jpg

Westminster-palota épületének óratornya, melyben a Big Ben található, 1834-ben tűzvészben elpusztult. A palota, az angol parlament újjáépítésekor felkérték Benjamin Lewis Vulliamyt, a kor neves órását egy újóramű tervezésére, de ő a kivitelezést lehetetlennek tartotta. Egy műkedvelő órás, Edmund Beckett Denisonvállalkozott a megvalósításra. Vita folyt arról, hogy az órát tervezzék a toronyhoz vagy fordítva. Végül Denison tervei alapján elkészült az óramű.Big Ben (Nagy Béni) a londoni Westminster-palota toronyórájának harangja.A gátlómű egy gravitációs rendszer, ami annyit tesz, hogy egyes alkatrészeket nem rugó, hanem saját súlyuk vezet vissza alapállásba. Az inga 4 méter hosszú. A mutatók tervezésekor Denison a hó nyomásáraés a rájuk telepedő nagyobb madarakra is gondolt. A mutatók súlyának könnyítésére azokat ágyúfémből, (különlegesen könnyű és rugalmas) bronzból készíttette. Az egész órákat 16 tonna tömegű harangon veri el az ütőmű.A Big Ben teljes szerkezete hat méter hosszú, két méter széles. A gyártási költségek csökkentésére akerék fogait és egymáson csúszó alkatrészeit simára köszörülték. Egyébként a kovácsolás nyomait nem távolították el. Denison a nagy óra gyártásának, megkezdése előtt elkészíttette az óra modelljét, ami maga is tekintélyes szerkezet.A jellegzetes alakú toronyóra ütéseit a rádió is közvetíti. Az ütések jellegzetes melódiája, a Westminster-ütésvilágszerte elterjedt, más harangoknál, sőt, szobaóráknál is alkalmazzák.A torony neve Óratorony, de ismert Szent István-torony, Big Ben-torony és Big Tom néven is. Ezen nevek némelyike hibás: a valódi Szent István-torony egy másik torony neve a palotában, a Big Ben pedig nem a torony, nem is az óra, hanem a harang neve. Az építés vezetőjének, Benjamin Hallnak az emlékét őrzi.

:::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::

Szabadság Szobor (New York)

newyorkszab.jpg

 

A Szabadság Megvilágosítja a Világot, ismertebb nevén a Szabadság-szobor New York előtt, a Liberty Islanden található, a Hudson folyó torkolatánál. A rézből készült szobrot Franciaország adta az Amerikai Egyesült Államok függetlenségének százéves évfordulója alkalmából. A szobrász Frédéric Auguste Bartholdi volt, a belső szerkezet mérnöki munkáit Gustave Eiffel végezte. A nőként ábrázolt Szabadság egy fáklyát tart a jobbjában és egy táblát a baljában. A tábla felirata JULY IV MDCCLXXVI – vagyis 1776július 4., az Egyesült Államok függetlenségének kikiáltása. A nőalak egyik lába láncokon áll, ez jelképezi az elnyert szabadságot. AzUnited States Information Agency (USIA) szerint a korona hét ága a hét tengert és a hétkontinenst jelképezi.A teljes magasság a talajtól a fáklya tetejéig 93 méter, beleértve a talapzatot is. Maga a szobor 46 méter magas. A szobor súlya 204 tonna.A talapzat második emeletén levő múzeum a szobor történetét mutatja be. A szobor belsejében csigalépcső vezet a koronában levő kilátóhoz, minden harmadik fordulónál pihenővel. 1916 előtt a jobb karban levő létra is nyitva volt a nagyközönség számára, de ma már csak a személyzet használhatja a fáklya világítóberendezéseinek karbantartására.

 

Történet

 

Édouard René Lefèvre de Laboulaye történész és politikus több vitát kezdeményezett Franciaországban arról, hogy mi lenne a legmegfelelőbb ajándék az Egyesült Államok függetlenségi nyilatkozata centenáriumára. Frédéric Auguste Bartholdi francia szobrászt megbízták, hogy tervezzen egy szobrot 1876-os határidőre. A szobor Port Szaíd-ban állt volna és a tervek szerint Egyiptom fényt visz Ázsiába lett volna a címe. Az ihletet ehhez az Abu Szimbel-i templomok óriásszobrai adták. Ez a projekt folytatódott volna, ha Egyiptom akkori vezetője, Khedive Ismail, nem találta volna túl költségesnek. Ekkor született meg az évfordulós ajándék ötlete, amely akkoriban megrázta Franciaországot. A harmadik francia köztársaságsokak szemében még ideiglenesnek tűnt, akik a monarchiavisszatértét vagy pedig a napóleoni alkotmányos rendszerhez hasonlót óhajtottak. A köztársasági eszme kifejezéseként ajándékot adni a tengerentúli "nővér" köztársaságnak annak idején politikai célokat szolgált.

A szobor mintája Eugène Delacroix A Szabadság vezeti a népet című képének főalakja volt. Az első kisméretű modellt 1870-ben építették. Ez jelenleg Párizsban található, a Luxembourg-kertben.

Abban egyetértés mutatkozott, hogy az amerikaiak építsék a talapzatot, a franciák pedig a szobrot. Ennek ellenére a források mindkét országban elégtelenek voltak. Franciaországban különböző illetékeket vetettek ki, rendezvényeket és lottót szerveztek a 2 250 000 frank összegyűjtésére. Az Egyesült Államokban jótékonysági színpadi előadásokkal, kiállításokkal, aukciókkal, és ökölvívó mérkőzésekkel gyűjtötték a forrásokat.

Közben Bartholdinak mérnöki segítségre volt szüksége, hogy a hatalmas szobor strukturális problémáit megoldja. Ezzel Gustave Eiffelt, azEiffel-torony tervezője.

*************************************************************************************************************************